Észak-Magyarországi szennyvízelvezetési és –kezelési fejlesztés 16.

A projekt tartalmának bemutatása

A Káli szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozó települések közül (Feldebrő, Aldebrő, Kál, Kápolna, Tófalu, Nagyút, Kompolt) korábban csak Nagyút településén nem üzemelt szennyvízközmű. Az egyéb közművek rendelkezésre álltak a településen. Detk és Ludas települések kommunális szennyvizének szakszerű gyűjtése és elhelyezése nem volt megoldott. Akkoriban még nem volt csatornahálózat, a keletkező szennyvíz egyedi szennyvíztárolókban került összegyűjtésre, melynek csak egy igen kis része került tengelyen elszállításra és megfelelő módon ártalmatlanításra.

A fejlesztési igény meghatározása

Magyarország egyik kiemelt vízminőségi feladata a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Program megvalósítása volt. A projekt a Káli szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvíztisztításának megoldására jött létre, ahol a szennyvízelvezetés és tisztítás lehetőségének megteremtése elengedhetetlenné vált. Az Önkormányzatok számára a szennyvízközmű-fejlesztés elengedhetetlen feltétele volt a további településfejlesztési elképzelések megvalósításának. A települési környezet minőségének javítása és a felzárkózás lehetősége is indokolta a fejlesztés szükségességét.

Gazdasági szükségszerűség

A település infrastruktúrájának továbbfejlesztése, ezáltal a lakosság, az intézmények és a jövőbeni beruházások szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási igényeinek korszerű kielégítése hozzájárult a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. A kellő infrastruktúrával ellátott településeknek nagyobb lett a vállalkozásbetelepítő és lakosságmegtartó ereje, így a beruházás jelentősen elősegítette a település fejlődését. A projekt megvalósítása során fejlődött az infrastruktúra, ami pozitívan hatott a települések gazdasági életére, növelte az egyes ingatlanok értékét, és a lakosság környezeti biztonsága is megteremtődött.

Szennyvízgyűjtő-hálózat

Szennyvízgyűjtő hálózat hiányában az egyetlen szennyvízgyűjtési lehetőség korábban az egyéni közműpótló medencékben történő elhelyezés és a tengelyen történő szállítás volt. Az ellátni tervezett, bekötéssel is rendelkező ingatlanok mindegyike derítővel rendelkezett, amelyek jelentős része nem felelt meg a vízzárósági követelményeknek. A képződő szennyvizek jelentős, 98% feletti hányada nem került megfelelő módon ártalmatlanításra, így az egyedi tározókból az a talajba szivárgott. Mivel ezen egyedi tározók nagy része nem volt szigetelve, így szikkasztóként üzemeltek, szennyezve ezzel az első vízadó réteget, a talajvizet. A felhagyott ásott kutakba is történtek bekötések, ami további jelentős környezetvédelmi kockázatot jelentett – ezt a problémát a beruházás felszámolta.

Társadalmi eredetű szükségszerűség

A településen az ivóvízhálózat teljes mértékben kiépítésre került, viszont a szennyvízközmű építése addig nem történt meg. Ez az infrastrukturális ellátásbéli hiány jelentős mértékű környezeti terhelést eredményezett a településen, amely veszélyeztette a természeti környezetet, és így az életminőséget is. A település környezeti problémáival foglalkozó fejlesztés alapvető célja az ellátási különbségek miatt kialakult társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítése, a hosszú távú összhang megteremtése a környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok között, továbbá a környezettudatosság és a magasabb életszínvonal elősegítése volt, ami a beruházással megvalósult.

Az elérni kívánt célok meghatározása

A beruházás sikeresen teljesítette a céljait:

• A Detk agglomerációban a megfelelő kapacitású szennyvíztisztítás és a települések egészére kiterjedő szennyvízelvezető hálózatok kiépítése révén a települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése hosszútávon megoldódott, ezáltal a talajvíz szennyezése, az ivóvízbázisok veszélyeztetése megszűnt, valamint a környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme biztosítottá vált.
• A Káli szennyvíz-agglomerációhoz tartozó Nagyút településen keletkező kommunális szennyvíz a projekt keretében kiépített szennyvízhálózaton keresztül elvezetésre került a káli szennyvíztisztító telepre. Ezáltal csökkent a környezeti terhelés, és a jobb higiénés helyzet kialakításával javult a lakosság életminősége.
• A környezeti terhelés csökkenése révén jobb higiénés helyzet alakult ki, ezáltal javult a lakosság életminősége.
• Az agglomerációk szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása megfelelt az akkori jogszabályi előírásoknak, egyben megvalósult a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a lakosság életminőségének javítása, s mindez a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető technológiával jött létre.
• Kiegyenlítetté vált a közműellátottság a közműves szennyvízcsatorna-hálózat teljes belterületen történő kiépítésével és a megfelelő hatásfokú szennyvíztisztítás biztosításával.

A projekt fő célkitűzéseként a korszerű szennyvíztisztító telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése megvalósult, és a hálózatra történő rákötés lehetősége biztosítottá vált a települések lakossága részére. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkenése és egészségesebb lakókörnyezet jött létre. A projekt a teljesítésével hozzájárult Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez.
A célok elérése a lehető leggazdaságosabban kivitelezhető és üzemeltethető technológiával valósult meg.
A PROJEKT A SZÉCHENYI 2020 PROGRAM KERETÉBEN, AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS ALAPJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG.